Mennyit utaznak a "friss" áruk a polcokra?

A polcokon friss áruként vannak megjelölve, pedig olykor több hetet is utaznak egyes zöldségek és gyümölcsök. A bevett szokás pedig az, hogy bizonyos termékeket még éretlen állapotban tesznek dobozba. Sok fogyasztó azzal sincs pontosan tisztában, hogy melyek a magyar termékek és melyek nem.

Egy átlagos ember talán bele sem gondol abba, hogy az általa frissként vásárolt termék, vajon mennyit utazik, amíg a kosarába jut. A magyarországi valóságba néha jobb nem is belegondolni, hiszen az eredmény egészen elkeserítő. De mi is igazából a magyar termék? Magyar árunak számít, amit itthon termeltek meg, továbbá homogén (egykomponensű) előállított termékeknél, például a sajtoknál az alapanyagnak is Magyarországról kell származnia. Többkomponensű termékek esetében az a feltétel, hogy itthon kell gyártani és legalább egy alapanyagnak magyarnak kell lennie.

Fotó: MTI

A gyümölcsök feltérképezését nem kezdhetnénk mással, mint Magyarországon legkedveltebb gyümölcsével, a banánnal. A sárga finomság érdekessége, hogy akármikor, akármelyik szupermarketbe tévedünk be, biztos, hogy találunk belőle a polcokon. A 2013-as adatok alapján a banán megfizethető árú gyümölcsnek számított, hiszen átlagosan 400 forintért hozzájuthattunk egy kilóhoz. Természetesen télen drágábban kapható, mint nyáron. A gyümölcs főleg Latin-Amerikából, valamint afrikai, karibi és csendes-óceáni országokból érkezik. Az érdekesség azonban csak most jön, ugyanis a banán egy hónap alatt jut el a nagyobb európai kikötőkbe, tehát hozzánk még később. Minden alkalommal zölden szedik le, majd speciális csomagolóanyagba tekerik, hogy véletlenül se érjen meg. Miután megérkezett az áru az öreg kontinensre egyből érlelőüzemekbe viszik, ahol a megrendelő óhaja szerint 4-8 nap alatt készre érlelik. Persze a banán nem tartozik a magyar sikertermények közé, ám így is meglepő, hogy akár 1,5 hónap is eltelhet addig, amíg a földekről az asztalunkra jut a "friss" gyümölcs.

A következő finomság az eper, amelynek hazai szezonja körülbelül két hétre tehető. Ezt az időszakot ugyan meg lehet hosszabbítani, akár egy hónapra is, ám így is nagyon kevés időnk van minőségi epret enni.

A Magyarországon termelt gyümölcsöt két napnál tovább nem szabad tárolni, hiszen veszít a csillogásából és kevésbé lesz vonzó a vevők számára, míg a spanyol eper egy hét után is ugyanolyan kívánatos. A hazai finomság drágább külföldi vetélytársánál, ami a munkások bérével magyarázható. Amennyiben a földeken dolgozó emberek fizetését le tudnák csökkenteni a termelők, úgy a gyümölcs is olcsóbban kerülhetne a polcokra. A külföldi epreket akkor szedik le, amikor a hegyük még fehér, így azok csak a kamionokon, vagy rosszabb esetben a polcokon érnek meg teljesen. A spanyol eper például két nap alatt ér hazánkba, ám öt napig mindenféle probléma nélkül eláll. A hazai rivális azonban, akár órák múlva a fogyasztó asztalán lehet, hiszen a reggeli szedést, még aznap elkezdik árulni a termelők. Gál Judit, az Auchan kommunikációs menedzsere tavaly elmondta, hogy május végétől június közepéig – azaz a magyar eper főszezonjában – csak hazai epret lehet majd kapni az áruházaikban.

Ha eddig nem sikerült felhívni a kedves Olvasó figyelmét arra, hogy miért káros az importáru, akkor most ezt igyekszünk megtenni. Az élelmiszer utazása csak egy dolog, teljesen más azoknak utaztatása. A banán frissen tartása végett például etiléngázt fújnak rá. A citrusféléket a tartósítás érdekében olyan növényvédő szerekbe merítik, amelyek alapos mosás után sem távolíthatóak el. A legkíméletesebb tartósítási módszer a hűtés, ám ez is jelentős szén-dioxid kibocsátással jár, valamint magas az energiaigénye. A median.hu kiszámította, hogy a Kínából érkező egy kiló fokhagyma körülbelül 2,5 kiló üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. Míg régen a paradicsomok héja vékony volt, addig manapság megvastagodtak, hogy jobban bírják az utazást. Gyakorlatilag megvastagították a piros zöldség héját, hogy kevésbé sérüljön az átlagosan 2480 km-es út során, ami alatt megérkezik a magyar polcokra. Sokan mégis inkább választják ezt a fajtát a magyarral szemben, amely csupán néhány órája hagyta el a földeket.

Természetesen mi is segíthetünk a hazai gazdaság fellendülésében. A boltokban keressük a helyi termelők áruit. Egyre több szupermarket kínálatában található meg a "Magyar Termék" védjeggyel ellátott áru. Egyre nagyobb népszerűségnek örvend az a fajta vásárlási mód, amikor a vevő közvetlenül kommunikál a vásárlóval. Sajnos elszomorító, hogy manapság az emberek több mint harmada nem törődik azzal, hogy magyar vagy külföldi árut vásárol.

Az árak összehasonlításában természetesen a külföldi árak a magyar alatt vannak. Egy tavalyi kimutatás szerint a hétköznapi magyar földieper kilója ezer forinttal volt drágább az Auchanban, mint a spanyolé. Igaz a Tescoban csupán 300 forintos eltérés volt a kettő között. Némi örömöt okozott, hogy magam is próbáltam keresgélni a polcokon és az Auchanban találtam Magyarországon termelt körtét, melynek kilója 370 forint volt, míg olaszországi rokonáé 30 forinttal drágább.

Sajnos ott is problémába ütköznek a magyar fogyasztók, hogy gyakran nem tudják, hogy mely terméknek a tulajdonosa magyar, míg melyiké külföldi. Az Unicumot például az emberek 30%-a külföldi terméknek gondolja, pedig magyar cég gyártja. A Borsodi Sörgyárat 90% mondta magyarnak, miközben külföldi kézben van. Tízből szintén kilenc ember vágta rá a Boci csokira, hogy magyar, holott egy svájci céghez kapcsolódik. A válaszadók 86%-a szerint pedig a Túró Rudi is hazai termék, ám holland és francia vállaltokhoz tartozó vállalkozásról beszélünk.

Már egy tudatos vásárlással is pozitív irányba módosíthatjuk a mérleg nyelvét. Ne várjunk a másikra, kezdjük el magunk a tudatos vásárlást!