Az élelmiszer- túlfogyasztás mértéke és hatásai

 „A nyugati társadalom életstílusát, fogyasztási szokásait sok kritika érte azért, mert túlzottan anyagias, megengedő, nagymértékben kimerülő erőforrásokon alapul, és környezeti következményei jelentősek. A globális gazdaság folyamatos növekedése nem lehetséges olyan világban, ahol az erőforrások végesek.”  (Wackernagel és Rees, 1996; Vitousek et al.)

Éhezés - túlfogyasztás

A túlnépesedés talán legkegyetlenebb következménye az éhezés. Közel egymilliárd ember éhezik a Földön. Az éhezés leginkább a fejlődő országokra jellemző, azonban nem kizárólag. Magyarországon ez a szám kb. kétszázezer fő. Ennek a jelenségnek a fő oka, hogy a  mezőgazdasági termelés nem tud lépést tartani a népességszám rohamos gyarapodásával.

Érdemes - ennek a bejegyzésnek a fő témáját- az éhezéssel ellentétes jelenséget, a túlfogyasztást is megfigyelnünk .A korszerű agrotechnikának eredménye a világ egészére érvényes élelmiszer-túltermelés . Egyes régiók a túltermelés okozta válsággal küszködnek. A lakosság táplálkozására itt a túlfogyasztás jellemző. Ez egyre súlyosbodó civilizációs ártalomnak bizonyul.

Pazarlás   

    

Elképesztő méreteket öltött a 21 század elejére a pazarlás. A világ mezőgazdasági területeinek negyedéről a megtermelt élelmiszer egyenesen a szemétbe vándorol, miközben csaknem egymilliárd ember éhezik. A termelés emellett még a klímát is terheli, valamint értékes erőforrásokat, ivóvizet és energiát is fölöslegesen fogyaszt. Ma a világon megtermelt élelmiszerek 40%-át soha senki nem eszi meg. Megtermeljük – nem elhanyagolható környezeti terhelés árán – és kidobjuk. Ezeknek az élelmiszereknek egy részét közvetlenül az üzletekből szállítják el, más részét hazavisszük, esetleg felbontatlanul hagyjuk megromlani a hűtőszekrényben.

Talán meglepő, de a pazarlás nagy része nem a fejlett országokban keletkezik. Magyarországon például évente összesen körülbelül 1,86 millió tonna élelmiszer nem kerül emberi fogyasztásra, ebből 400 ezer tonnányi a lakossági élelmiszer-hulladék.

	Európa		Magyarország
fogyasztási kategória	mennyiségi változás (kg/fő/év)	aránya a teljes élelmiszer-fogyasztásban (%)	mennyiségi változás (kg/fő/év)	aránya a teljes élelmiszer-fogyasztásban (%)
cereáliák	138 kg → 131 kg csökken	19,3% → 17,6% csökken	110 kg → 88 kg csökken	16% → 13% csökken
húsfélék	átlagosan 81 kg, de növekvő tendencia	11%, nem változik/nő	73 kg → 63 kg csökken	9% – 11%, nem változik
tejtermék	210 kg → 221 kg, nő	29%, nem változik	169 kg → 163 kg csökken	25%, nem változik
zsiradék	28,5 kg, nem változik	3,8%, nem változik	38,6 kg → 37,4 kg csökken	6%, nem változik
gyümölcs	73 kg → 93 kg, nő	10,2% → 12,4%, nő	155 kg → 194 kg, nő	23% → 31%, nő
zöldség	107 kg → 117 kg nő	15% → 15,6% nő
importált termék aránya a fogyasztásban	hús +120% cereália +83% zöldség +174%	nő	nő	7–10% → 30%,

( táblázat: Magyar Tudományos Akadémia folyóirata: Az európai és magyarországi trendek összehasonlítása (1990–2007) Forrás: FAOStat Database, 2012 és KSH, 2012)

A túlfogyasztás hatása környezetünkre:

Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság, a másik két faktorhoz (ipar, szolgáltatás) képest látszólag kevés és csökkenő szerepet tölt be egy ország gazdaságában, nem szabad alábecsülni gazdasági jelentőségét, indirekt gazdasági hatásait, valamint jelentős hatását környezetünkre

• Az erózió és talajdegradáció a szántóterületek 30%-át érintette az elmúlt 40 év alatt és ez az arány várhatóan növekedni fog.
•   Az erdőpusztulás 80%-áért a mezőgazdasági termelés a felelős, ez a legnagyobb területet mint természeti erőforrást felhasználó szektor.
• A gazdasági szektorok közül a mezőgazdaság felelős a legnagyobb mértékben a vízfelhasználásért, ami a fejlődő országokban a teljes vízfelhasználás 90%-a is lehet. A szemétbe dobott élelmiszer megtermelése során 250 köbkilométernyi édesvíz megy veszendőbe. Összehasonlításképpen: ennyi vízzel 130 Balatont lehetne megtölteni 
• Az intenzív gazdálkodást folytató területeken a vízfelhasználás rendkívül jelentős, 500-2000 liter között van egy kg gabona termelése, míg 150 000 - 200 000 liter egy kg marhahús esetén, ami elsősorban a takarmány öntözéséből

Megoldás: fenntartható élelmiszer-fogyasztás:

A környezeti és egészségügyi szempontból is megfelelő táplálkozás megvalósításában az alapvetően növényi alapú, ún. mediterrán típusú étrend megfelelő lehet. Ez olyan étrend lenne, amely környezeti és egészségügyi feltételeknek is eleget tesz, és az 1960-as évek görögországi étkezési szokásait veszi alapul.

A fogyasztás fenntarthatóbbá tételére még kevés kezdeményezés létezik. Lehetne javítani az infrastrukturális feltételeken, valamint hiányosságok vannak még a környezettudatos fogyasztási attitűdben is. A fenntartható fogyasztást támogató politika feladata, hogy lehetőséget teremtsen a jelenlegi társadalmi-gazdasági struktúrák és mintázatok elhagyására, és hogy utat nyisson a fenntartható fogyasztás felé.

A fenntartható fogyasztás megvalósításának egyik legalapvetőbb feltétele a környezeti tudatosság kialakítása az emberekben, az egyénekben éppúgy, mint a kisebb-nagyobb közösségekben, vagy a társadalomban. A környezeti tudatosság legfontosabb komponensei: a környezeti tudás, környezeti értékek, attitűdök, cselekvési hajlandóság és cselekvés.